A horvát ingatlanpiac alakulása 2013 nyarán

Amíg az európai országok többsége a válságból és a kapcsolódó visszaesésből már kilábalt, a horvátországi ingatlanok árai 2013-ban tovább zuhantak.

Az árak fokozatos csökkenése egyre inkább vonzza a külföldi vevőket. Az érdeklődők túlnyomó többsége inkább elérhető árú ingatlanokat keres, és nem hajlandó fölöslegesen nagy összegeket fizetni.

Másrészt Horvátországban továbbra sincs ingatlanadó. Sok tulajdonos ezért az ingatlanokat magas áron kínálja, mert az üres, kihasználatlan ingatlan birtoklása, akár több éven át, semmibe nem kerül. De még a vásárlás iránt érdeklődők számára ilyen nem túl kedvező helyzet sem tudta megakadályozni az árak tartós zuhanását. Például Horvátország legdrágább régiójában – Dubrovnik – zuhantak az árak az elmúlt években a legnagyobb mértékben.

Horvátországban még az ingatlanok iránti nagy kereslet sem vezetett a várt eredményekre. Ellenkezőleg, 2012-ben csökkent az értékesítések száma, és a piacot egyelőre nem sikerült újra fellendíteni. Az is érdekes, hogy a horvátországi polgárok több mint 92 %-a ingatlantulajdonos (az EU-ban csak Romániában és Litvániában magasabb ez az arány). Ezzel szemben az EU leggazdagabb országaira az ingatlantulajdonosok alacsony aránya jellemző (Ausztria 57 %, Németország 53 %, sőt Svájcban csupán 44 %).

A külföldi befektetők nagy érdeklődése az elmúlt években mesterségesen növelte a horvátországi tengerpart közelében fekvő ingatlanok árait, melyek a más régiók árainál néhányszor magasabbak voltak. Például 2013 elején egy standard családi ház ára Zágrábban 1500 euró/m2 alatt mozgott, addig hasonló ingatlan ára Dubrovnikban 3500 euró/m2 felett kezdődött. Ma már nyilvánvaló, hogy a Zágráb környéki ingatlanügyletek kumulált értéke sokkal magasabb mint Dubrovnikban. Azonban az általános ingatlanadó bevezetése nélkül a ház- és apartman-tulajdonosokat semmi sem kényszeríti, hogy az árakat elfogadható szintre csökkentsék úgy, hogy a piac ismét mozgásba lendüljön.

A horvátországi ingatlanok árait jelentősen befolyásolják a helyi bankok is. Mivel a bankok a gazdasági válság előtti fellendülésben a nagy befektetések és a hitelek relatív elérhetősége miatt nagy eszközöket kötöttek le az ingatlanokban, ma nem hajlandók elfogadni az árak csökkentését, mert ez számukra azt jelentené, hogy az ilyen befektetések jelentős részét veszteségként kellene leírniuk.

Természetesen a legattraktívabb helyek még a válság is megőrizték áraikat – elsősorban a közvetlenül a tenger mellett fekvő ingatlanok stabil befektetést jelentenek még olyan időkben is, amikor a piac ingadozik. A külföldi befektetők érdeklődése azonban lassan a horvátországi szigetektől a tengerpart mentén fekvő városok felé irányul – ilyenek mindenekelőtt Split, Trogir, Kaštel, Čiovo, Rogoznica és Makarska. A híres szigetek, mint Korčula, Brač és Hvar továbbra is az érdeklődés középpontjában állnak, de az ingatlanok értékesítése egy év alatt csökkent, hasonlóan az ország más régióihoz.

A horvátországi ingatlanpiac számára várva várt impulzust jelenthet az ország belépése az Európai Unióba. A külföldi vevők így még könnyebben élhetnek az ingatlanvásárlás jelzáloghitellel való finanszírozásának lehetőségével.

» Ingatlanok kínálata Horvátországban.